Rendező: Bacsó PéterSzínészek, rendezők
Bacsó Péter az egyik legidősebb, legtapasztaltabb, legszorgalmasabb és legsikeresebb filmes a régiek >>>

Bacsó Péter


Született: Kassa (Szlovákia) 1928. január 6.
Elhunyt: Budapest, 2009. március 11.
Kossuth-díjas, kiváló művész, rendező a Magyar Mozgókép Mestere

Bacsó Péter az egyik legidősebb, legtapasztaltabb, legszorgalmasabb és legsikeresebb filmes a régiek egyre fogyatkozó csapatából.
Az 1945 utáni – most már több mint hat évtizednyi – korszak részese, tanúja és alakítója. Sokoldalúságának köszönheti, hogy szinte minden munkafolyamatba belekóstolt, ami a stúdiókban egyáltalán adódhatott.


A fiatal Bacsó színésznek készült, s 1946-ban fel is vették a Színház-és Filmművészeti Főiskolára - igaz, raccsolása miatt nem színész, hanem rendezői szakra. 1950-ben kapta meg a diplomáját, Fehér Imrével, Makk Károllyal, Kovács Andrással együtt. Azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál), így részese lehetett a magyar film újjászületésének, forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmjében volt.


Rendezőként 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című lírai alkotással, amely az akkori fiatalok életével, gondolkodásmódjával, magatartásformáival foglalkozott. Ugyanilyen témájú volt a Szerelmes biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967), mintegy előkészítve a komorabb hangvételű, a fiatalok öngyilkossági hajlamának mozgatórugóit kutató Fejlövést, amely aztán meghozta számára az igazi kiugrást.
Igazi hangjára, a szatírára a hatvanas évek végén készült munkáiban talált rá. Az 1969-ben készült A tanú a koncepciós perek dermesztő világát ábrázolta, tragikomikus felfogásban. A film tíz évig porosodott dobozában, csak zárt vetítéseken mutathatták be, utána azonban óriási sikert aratott és a mai napig kultuszfilmnek számít.

A hetvenes években Bacsó érdeklődése aktuálpolitikai kérdések felé fordult: Kitörés (1970), Jelenidő (1971), Harmadik nekifutás (1973). A szatirikus hangvétel folytatódik az Ereszd el a szakállamat (1975), a Ki beszél itt szerelemről (1979) című alkotásaiban.
Az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése a Te rongyos élet (1983), a Titánia, Titánia (1988), Sztálin menyasszonya (1990). Az egyén és a történelem viszonyával foglalkozott a Hány az óra, vekker úr? (1985) című filmben.
A kilencvenes évek Magyarországának kaotikus állapotairól szól a Balekok és banditák, Karády Katalin életének állít emléket a Hamvadó cigarettavég (2001). A De kik azok a Lumnitzer nővérek?-et a 2006-os filmszemlén mutatták be. Ezt követi a Majdnem szűz c. dráma, melynek premierje 2008. márciusára várható.

Rendezői munkája mellett Bacsó a hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig vezetője volt, s tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is.

Tevékenységét 1972-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998 óta birtokosa a Magyar Köztársaság Középkeresztjének, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki, 2006-ban Budapest Díszpolgára elismerésben részesült.
2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.



Bacsó Filmkönyv (fél évszázados filmes pályafutásáról 2007. novemberben jelent meg a gazdag kiállítású kötet. A könyv mellé két DVD-t is mellékeltek: A tanú és a Te rongyos élet lemezeit.)


Filmográfia:

2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
2006 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
2003 Lili (TV film) forgatókönyvíró
2002 A tanú én vagyok (TV film) szereplő
2001 Hamvadó cigarettavég (rendező forgatókönyvíró)
1997 Helló, Doki (TV film) rendező, író
1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
1994 Kis Romulusz (TV film) rendező
1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
1992 Live Show (rendező)
1991 Magyar rekviem (producer)
1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
1988 Titánia, Titánia I-II. (Rendező, Forgatókönyv)
1986 Banánhéjkeringő (Forgatókönyv, Rendező)
1985 Hány az óra, Vekker úr? (Rendező, Forgatókönyv)
1983 Te rongyos élet (Forgatókönyv, Rendező)
1982 Sértés (Rendező, Forgatókönyv)
1981 Tegnapelőtt (Forgatókönyv, Rendező)
1980 A svéd, akinek nyomaveszett (Rendező, Forgatókönyv)
1979 Ki beszél itt szerelemről?! (Forgatókönyv, Rendező)
1978 Áramütés (Rendező, Forgatókönyv)
1977 Riasztólövés (Forgatókönyv, Rendező)
1977 Egy erkölcsös éjszaka (Forgatókönyv)
1976 Zongora a levegőben (Rendező, Forgatókönyv)
1975 Ereszd el a szakállamat! (Forgatókönyv, Rendező)
1974 Macskajáték (Dramaturg)
1974 Szikrázó lányok (Rendező, Forgatókönyv)
1973 Harmadik nekifutás (Forgatókönyv, Rendező)
1972 Forró vizet a kopaszra! (Rendező, Forgatókönyv)
1971 Jelenidő (Forgatókönyv, Rendező)
1970 Szerelem (Dramaturg)
1970 Kitörés (Rendező, Forgatókönyv)
1969 A tanú (Rendező, Forgatókönyv)
1969 Isten hozta, őrnagy úr! (Dramaturg)
1968 Fejlövés (Forgatókönyv, Rendező)
1967 Nyár a hegyen (Rendező, Forgatókönyv)
1965 Szerelmes biciklisták (Forgatókönyv, Rendező)
1963 Nyáron egyszerű (Rendező, Forgatókönyv)
1961 Két félidő a pokolban (Forgatókönyv)
1961 Megszállottak (Dramaturg)
1960 Fűre lépni szabad (Forgatókönyv)
1959 Merénylet (Forgatókönyv)
1959 Gyalog a mennyországba (Forgatókönyv)
1958 Ház a sziklák alatt (Dramaturg)
1958 Édes Anna (Forgatókönyv)
1956 Mese a 12 találatról (Forgatókönyv)
1954 Liliomfi (Dramaturg)
1954 Simon Menyhért születése (Dramaturg)
1953 Ifjú szívvel (Forgatókönyv)
1953 A harag napja (Dramaturg)
1952 Nyugati övezet (Forgatókönyv)
1951 Déryné (forgatókönyvíró)

  • Ehhez a cikkhez: Bacsó Péter jelenleg nincsennek további képek.
  • Filmes cikk értékelése:Szavazat: 0 Átlagolt érték: 0  
Értékeld ezt a cikket:
Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Kapcsolódó rovatok

FilmhírekMozifilmekSzínészek, rendezők










Toplista